Drága Vera Mama!
Tegnap esett az eső. Szomorú nap volt. Akkor még nem tudtam, hogy téged sirat. Csupán azt éreztem nehéz a szívem.
Ma süt a nap és ragyog, ahogy Te ragyoghatsz Isten oldalán.
Amikor utoljára találkoztunk és megöleltelek, azt mondtam: "Ne sírj, ígérem haza jövünk."
Megelőztél. Te vagy otthon. Egy jobb, szebb, békésebb otthonban.
Most is csak azt mondhatom: "Várj ránk! Ígérem, haza érünk mi is egyszer, és ismét megölelhetjük egymást."
A bánatba, magányba bele lehet halni.... Tényleg egy jobb helyen van!
ReplyDeleteViszont ma itt is kisütött a nap.Tegnap előtt délben mikor megettem, mondtam neki mama kitartást. Ő akkor még nem suttogva mondta Gabikám Isten tudja meddig élek itt. Imádkoztunk. Majd tegnap elment szépen elaludt. Köszöntem Istennek, hogy nem szenvedett sokat.G
ReplyDeleteDe jó, hogy vele voltál.
Delete