"Gomba"

Egyik reggel amikor az én drága, kicsi fiam belépett a szobánkba, valami furcsát vettem észre rajta. Nézegettem, méregettem. Nem akartam hinni a szememnek. Ez nem lehet igaz! Ennyire ügyetlen lennék? Már megint? Úgy figyeltem. Direkt elolvastam az utasításokat a cetlin. Azt írták, hogy szárítózhatók a pólók. És most össze mentek.
Alig egy hónapja vettük őket, mert mind az összes felsőjét, amit megutaztattunk, kinőtte a nyár végére.
- Kicsik rád? - kérdeztem a nyilvánvalót - Húzogasd meg, hátha megnyúlik.
- Azt próbálom már egy ideje.
- Össze ment a mosásban. - erősítette meg Petya a félelmemet.
- De hogyan?! Elolvastam a leírást és az volt, hogy szárítózható. Nehogy már újat kelljen megint venni!
- A többi is össze ment. - szólalt meg Robi, miközben a felsőjét nyújtogatta.
Míííííííííííííííííííííííííííí!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Az nem lehet!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Hirtelen bevillant egy gondolat. Befészkelte magát a többi gondolat közé és lelkesen próbálta magára hívni a figyelmet. "Hahó! Hahó!" - integetett - "Én tudom a megoldást!" Akkor már én is tudtam:
- Az én ruháim nem mentek össze! Mi van, ha nem a ruha lett kisebb, hanem a Robi nagyobb?
Majdnem két centit nőtt Robi az elmúlt egy hónapban is.
Pedig nem is állt eső alatt. Az itteni nap van rá ilyen serkentő hatással?
Vagy csak egyszerűen eljött az az időszak: tini lett és nő mint a gomba.
(Természetesen Eni is kérte, hogy megmérjük. Ő "csak" egy centit nőtt.)